Ajánlott irodalom
Video anyagok
1889. április 20-án, az osztrák Braunauban megszületik Adolf Hitler.
Adolf Hitler: „a fÅ‘ gonoszâ€, „a II. világháború kirobbantójaâ€, „50 millió ember gyilkosaâ€, és ami a legszörnyűbb: „6 millió zsidó megölése szárad a lelkénâ€. Az emberek nagy részének sajnos ezek jutnak eszébe, ha meghallják Adolf Hitler nevét.
Hogy kik ők? A tudatlan tömeg, akik nem ismerik a történelmet, csak annyit „tudnak†amennyit a kommunista és a zsidó propaganda terjeszt évtizedek óta. Hogy ennek semmi köze a valósághoz, azt még kevesen ismerték fel. Hitler tetteinek mozgatórugója az volt, hogy erős, egységes, elismert Németországot szeretett volna.
Az elsÅ‘ világháborúban önként jelentkezett, hogy Németország gyÅ‘zelméhez hozzájáruljon. Tiszti küldöncként szolgált, az ezred parancsnoki harcálláspontja és az elsÅ‘ vonalak közt hordta a parancsokat. A feladatokat egyedül kellett teljesÃteni, neki akkor is menni kellett amikor bajtársai a lövészárokban kereshettek fedezéket a gránát és géppuskatűz elÅ‘l. Az ellenség orvlövészei is elsÅ‘sorban a futárokat vették célba. Ilyen körülmények között is kiemelkedÅ‘ volt a bátorsága, és több kitüntetés mellett megkapta az elsÅ‘ és másodosztályú vaskeresztet is, ami igen ritka volt az Å‘ rangjában. Az, hogy Németország az I. világháborút elbukta, nem rajta és a bajtársain múlt.
A tragédia a hátországban uralkodó állapotok miatt következett be, aminek előidézői
elsÅ‘sorban a kommunisták és a zsidók voltak. Mikor Hitler politizálni kezdett fÅ‘ céljai közé tartozott az ország megaláztatásainak megszüntetése, a gazdaság talpra állÃtása, és az ország fejlÅ‘dését akadályozók elleni határozott fellépés.
Hatalomra kerülése után meggyÅ‘ze a németeket, hogy igenis büszkék lehetnek a hazájukra, történelmükre a vereség ellenére is. Munkát adott a rengeteg munkanélkülinek, a világon elsÅ‘ként autópálya épÃtésbe kezdett, támogatta a családalapÃtást, felismerte, hogy egy jól működÅ‘ társadalom alapja a család. Az ifjúságot egészséges, sportos életmódra nevelték. Növelte az ipari termelést, fellendÃtette a mezÅ‘gazdaságot.
A bűnözőket, munkakerülőket és a rend ellenségeit pedig munka és koncentrációs táborokba zárta. Itt fontos megjegyezni amit előszeretettel hallgatnak el, hogy ezeket a táborokat nem Hitler találta ki. A történelem során az ő uralomra jutása előtt és után is voltak ilyen táborok, és azok működtetéséért nem vontak felelősségre senkit.
Az elsÅ‘ koncentrációs táborokat az angolok hozták létre a búr háború idején, mivel katonailag nem bÃrtak az ellenséggel, ezért az ellenük harcolók családtagjait, nÅ‘ket, gyerekeket fogdosták össze. Több tÃzezer ember halt meg bennük. A II. világháború idején Churcill is táborokba zárta politikai ellenfeleit, és a gyanús személyeket.
Az angolok után a sztálini Szovjetunióban alkalmazták másodjára a koncentrációs táborokat, ezek Gulag néven voltak ismertek. Ãltalában szörnyűek voltak a munkakörülmények, és ide is rengeteg politikai fogoly, rendszerellenes került, de szállÃtottak ide köztörvényes bűnözÅ‘ket is. Az Egyesült Ãllamokban a japán támadás, 1941 után állÃtották fel fÅ‘leg a nyugati parton a koncentrációs táborokat.
A második világháború után a titói jugoszláv vezetés kollektÃvan kÃvánta büntetni a szerb hegemónia, illetve a jugoszláv egység ellen fellépÅ‘ket. Ennek keretében tömegével végeztek ki több ezer magyart, „kollaboránsokatâ€, csetnikeket, királypártiakat, usztasákat, valamint a németekkel együttműködÅ‘ személyeket. A csetnikeken kÃvül a tisztogatás azonban teljes mértékben etnikai szÃnezetet öltött, hiszen az egykori délvidéki németeket teljesen megsemmisÃtették. Ennek keretében koncentrációs táborokat állÃtottak fel, amelyekbe hatalmas nagyságrendben deportálták az általuk kiválasztott személyeket.
A második világháború utáni Csehszlovákiában is felállÃtottak többféle tábort, de itt - hasonlóan Jugoszláviához – igen erÅ‘s etnikai szÃnezetet is kapott az oda deportált emberek száma. Táborokba, majd menekülésre kényszerÃtettek rengeteg szudétanémetet, illetve a benesi dekrétumok alapján a felvidéki magyarok közül is sokakat Cseh-és Morvaország területére hurcoltak, ottani munkákra.
Ez csak ÃzelÃtÅ‘ a táborok történetébÅ‘l, de a legfontosabb következtetés: mindenkinek lehet munka és koncentrációs tábora következmények nélkül csak Adolf Hitlernek nem. A holokauszt más tészta. A holokauszttal csak az a gond, hogy egy szó sem igaz belÅ‘le. ErrÅ‘l a témáról szintén rengeteget lehetne Ãrni, mindeni tájékozódjon az érvek-ellenérvek felÅ‘l, és ha egy kicsit is tud logikusan gondolkozni rájön, hogy hazugság az egész. A sterilizáció és az eutanázia szintén nem Hitleri találmány, több országban is alkalmazták már a 30-as években, és alkalmazzák a mai napig is. Ezt sem lehet Hitler nyakába varrni.
Nézzük a külpolitikáját:
„A II. világháború kirobbantója†– sulykolja belénk a propaganda. 39-ben Hitler megtámadja Lengyelországot, Anglia és Franciaország hadat üzen, kirobban a világháború.
De arról nem beszélnek, hogy pár nap múlva Sztálin is lerohanja a lengyeleket! Nekik miért nem üzen hadat Anglia és Franciaország ország? Amit nem szabad a gonosz Hitlernek, azt szabad a jóságos Sztálinnak?
SÅ‘t, Sztálinnak még Katyint is elnézik, olyannyira, hogy a nürnbergi per során németeket Ãtélnek el, többeket halálra a Katyini vérengzésért, holott mindenki tudta, hogy az oroszok csinálták. Ãme, e gyÅ‘ztesek igazsága!
Hitler többször is békét ajánl Angliának, amit az visszautasÃt. Mégis Hitler a felelÅ‘s a háború összes áldozatáért! (Az errÅ‘l valószÃnűleg mindent tudó Rudolf Hess-t élete végéig elzárva tartották a világ elÅ‘l. Emlékét a mai napig tilos ápolni. Miért?– tesszük fel a kérdést naivan… – a szerk.)
1941-ben Hitler megtámadja a Szovjetuniót, mint mondta megelÅ‘zÅ‘ csapásként. Akkor nem hittek neki. Ma már rengeteg dokumentum került elÅ‘, ami az Å‘ szavait igazolja. A vörös hadsereg felvonulóban volt egy Németország elleni offenzÃvához. A kezdeti hatalmas német sikerek részben azért voltak, mert a szovjet hadsereg támadáshoz szükséges fegyverekkel, felszereléssel, taktikával volt ellátva, és kevésbé voltak alkalmasak védekezÅ‘ jellegű háborúra. Hitler ezzel a megelÅ‘zÅ‘ csapással megpróbálta megmenteni Németországot, és Európát a kommunista uralomtól. Sajnos nem sikerült neki, de Ãgy is elismerés illetné érte, hiszen évtizedekig a saját bÅ‘rünkön tapasztalhattuk, hogy milyen aljas rendszer ellen vállalta a harcot. És nézzük meg kik voltak a „jófiúkâ€, akik szembeszálltak a „gonosszalâ€:
Anglia:
Hatalmas gyarmatbirodalommal rendelkezett, ezeket a területeket kizsákmányolta, népeit erÅ‘szakkal kényszerÃtette engedelmességre, csak jóval a II. világháború után szabadultak fel ezek az országok. Feltalálta a koncentrációs táborokat. Sok ezer (dokumentált esetek) német hadifogoly halt meg a II. világháború után angol táborokban a rossz bánásmód miatt. Terrorbombázások a német civilek ellen (Drezda, Hamburg, stb.)
Amerika:
Az Å‘slakos indiánok szinte teljes kiirtása, az életben maradtak rezervátumokba kényszerÃtése, helyükre Afrikából behurcolták a néger rabszolgákat. A feketéket még a II. világháború után is üldözték az országban, nem voltak azonos jogaik a fehérekkel. Terrorbombázások a II. világháborúban, hadifoglyok kivégzése. Azóta is sorozatos háborús bűnök Vietnamban, Irakban, Afganisztánban stb.… A CIA titkos és törvénytelen akciói világszerte.
Szovjetunió:
A gulág rendszer kiépÃtése, több millió éhségtÅ‘l elpusztult ember, több millió kivégzett, halálra dolgoztatott ember. A II. világháborúban rengeteg háborús bűn, kegyetlenkedések, erÅ‘szak, hadifoglyok kivégzése. Figyelemreméltó hÃr, hogy az orosz parlament pár napja elfogadta azt a törvényjavaslatot, mely szerint a II. világháborús szovjet hadseregben szolgált, és háborús bűnöket elkövetÅ‘ katonákat felmentik bűneik alól! Ugyanakkor a partizánok ellen harcoló német SS katonákat a mai napig bÃróság elé cibálják!
Izrael:
Az hogy országot tudtak maguknak rabolni a háború után, nagyrészt a holokauszt-mesének köszönhetÅ‘. Ha valaki bÃrálni merészeli Izrael erÅ‘szakos, erkölcstelen politikáját, és felfedi elkövetett háborús bűneit az egyszerűen antiszemita. Ãme tehát a gyÅ‘ztesek nagyvonalakban, a teljesség igénye nélkül.
Nekik aztán semmi erkölcsi alapjuk nem volt a Hitler elleni harcra, és hogy Ãtélkezzenek felette, bemocskolják, rágalmazzák évtizedekkel halála után is. Németországot és Hitlert olyan tettekért akarták eltaposni, amit egyébként Å‘k nyugodt szÃvvel megtehettek Hitler elÅ‘tt, és megteszik Hitler után a mai napig is.
Pedig a II. világháborúnak nem Hitler volt az oka, hanem az, hogy a világ akkori urai nem akartak látni egy életerÅ‘s Németországot sem Hitlerrel, sem anélkül! Egy könyvhöz is elég lenne az a sok oldal amit tele lehetne Ãrni a Hitlert ért rágalmak és hazugságok cáfolatával, itt most nem az a cél, hogy mindet ismertessem. BÃzom benne, hogy a médiából ömlÅ‘ hazugságok ellenére egyre többen ismerik, és értik meg az igazi Adolf Hitlert.
Természetesen Hitler is hozott rossz döntéseket, neki is voltak rossz napjai, de senki sem tökéletes és tévedhetetlen, ne várjuk el tőle sem. Hitler művészlélek volt ugyan, de az első világháború poklában is kimagaslóan helytállt, politikusként népe és országa javát szolgálta, emberként példát mutatott, nem dohányzott, nem ivott (Churchill annál többet), mindig ápolt volt és jó megjelenésű (Sztálin viszont sokszor bűzlött a mosdatlanság miatt). Magánélete is rendezett volt, (nem volt sem pedofil, sem buzi, sem impotens) kapcsolata Éva Braunnal éveken át tartott, és a halálba is együtt mentek, mint férj és feleség.
J. M.
(Kuruc.info)